|
VÖCSÖKFÉLÉK (PODICIPEDIDAE - Grebes): a vöcsökalakúak rendjének egyetlen családja.
A család fajai négy nemzetségbe csoportosíthatók, s közülük az egyik nemzetség (15 fajjal) Európában, három pedig Amerikában honos.
Noha nincsenek közeli rokonságban, mind a külsejüket, mind az életmódjukat tekintve a búváralakúakra emlékeztetnek.
A mintegy 30 millió évvel ezelőtt élt őseik anatómiailag nem sokban különböznek a mai fajoktól. A törzsük merev, de karcsú. A medencéjük szűk. A csőrűk hosszú, hegyes. A farkuk alig látszik. Ez alapján és az egyenesen tartott nyakról, ill. a hegyes csőrűkről már messziről határozottan megkülönböztethetőek a vadrécéktől.
Vedléskor az evezőit minden vöcsökféle egyszerre hagyja el, s ilyenkor kis ideig röpképtelenné válik.
A lábuk éppen a vízben való ellenállás csökkentése végett a test hátulján helyezkedik el. Viszont ennek következményeként a szilárd talajon rendkívül ügyetlenek. Repülésre is kelletlenül szánják magukat.
Az ujjaik között nincs úszóhártya, de van rajtuk az evezést segítő bőrkaréj. A vízben mégis ragyogóan boldogulnak, s azt szinte soha el sem hagyják. Azt lehet mondani, rendkívül szerencsés ember, aki vöcsköt a parton lát. A tutajszerű úszó fészküket is a vízen, úszó növényekből építik. Ezek a rothadó növényi részek szolgáltatnak némi hőt, de ma már senki nem hiheti komolyan, hogy az a hő kelti ki a tojásokat.
Ivari kétalakúság nincs. A kicsi, csíkos, pelyhes fiókák a felszáradás után rögtön tudnak úszni, de kezdetben még sok időt töltenek a szüleik hátán, a meleg tollazatba bújva.
Egyedülálló jelenség, hogy a vöcskök tollakat nyelnek. A fiókák már az első napon kapnak táplálékként tollat. Ennek valószínűleg hasonló a szerepe, mint a magevőknél a sódernak. Ill. feltételezik, hogy a haltáplálék szálkái ellen védi a gyomrot.
A vöcsökfélék főként az édesvizekhez ragaszkodnak. Nálunk 5 fajuk fordul elő, négy költ is.
A búbos vöcsök (Podiceps cristatus – Jan Ole Krieg) csupán réce nagyságú.
A feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricolis) és a vörösnyakú vöcsök (Podiceps griseignea) a kisebb állóvizeink gyakori fészkelője.
A kis vöcsök (Podiceps ruficollis) csupán gerle méretű. |