|
Héja (Accipiter gentilis - Habicht - Northern Goshawk), v. vörös héja, kendermagos héja, tikhéja, ülü, hejjő, kerra, kurhéja, kara, tikhordó kánya, hívják galambász héjának, földi vadásznak is: 48-64,2 cm, ölyv nagyságú, kozmopolita madarunk a vágómadárfélék családjában. Az észak-szibériai példányok szemmel láthatóan nagyobbak.
Németországban az A. g. gallinarum nevű alfaja költ.
Az ősei valószínűleg a trópusokon is élhettek, ez valószínűsíthető abból, hogy ott bár színűkben jelentősen eltérő, de velük szoros rokonságban levő fajokat találunk.
A héja felül pala- v. sötétszürke, de vannak szürkésbarna hátú példányok is. A farkfedők fehérek.
A hosszú kormánytollakat (a farok 234-286 mm) 4-5 barnás harántsáv díszíti.
A sötétszürke, de harántsávozott evezőkkel a szárny 318-400 mm.
A test alja piszkosfehér, de feketés harántrajzolatokkal sávosan hullámozott. (Érdekes, hogy a fiataloknál hosszanti cseppfoltos rajzolatot találunk.)
A lekerekített szárny és a hosszú farka jellegzetes.
A szemöldök mindig világosabb, mint az arci rész. Az írisz a kifejlett példányoknál narancsos barna.
A csőr (23-28 mm) szürkésfekete, de a viaszhártyák sárgák.
A láb élénksárga, a csüdhossz: 63-84 mm.
A hangja, akárcsak a többi vágómadáré, nyávogásra emlékeztető gi-gi-gi kiáltozás.
Az ágakból magas fára, a hímnél minden tekintetben termetesebb tojó által márciusban-áprilisban összehordott fészekben 3-5 fehér, de pettyes (Kelemen szerint egyszínű szürke) tojást láthatunk.
Az 5 hétig tartó kotlásba néha a hím is besegít.
Előfordul, hogy más madarak fészkét foglalja el.
Sokkal különösebb, hogy a tojó kotlás alatt vedlik ki.
A család ellátásáról a hím egyedül gondoskodik. A tojó darabolja fel a zsákmányt, s kezdetben csak húst ad a kicsiknek. A keléskor sárga pihés fiatalok mellén rozsdavörös cseppfoltos tollak fejlődnek a harántrajzolatosak csak később jelennek meg. E rozsdavörös szín miatt hívják a fiatalokat vörös héjának.
A fiatalok a fészek elhagyása után még sokáig rászorulnak a szülők segítségére.
A fiatalok felül világossal szegett tollakkal barnásszürkék. Alul a tollazatuk sárgásbarna, de cseppfoltokkal díszített. Az íriszük barna árnyalatos sárga.
A tojó (1,2 kg) nagyobb testű, mint a hím (0,7 kg), s könnyen betanítható vadászatra. Bármilyen hihetetlen, a japánoknál a mandzsu daru vadászatára használták. Nagyobb madarakat, mint fácán v. szürkegém is megtámad, de leginkább a galambokat kedveli.
Áldozatát bámulatos sebességgel fogja el, s a karmai szorításával öli meg. A szárnyalakulása és az erőteljes repülőizmai teszik lehetővé a helyből való hirtelen felgyorsulást. A széles farka kitűnő kormány, s ha kell, akkor fék.
A szarkát tartja a legfinomabb csemegének, de csak a fiatalokat tudja elejteni. Érdekes, hogy seregélyt, bár tudna zsákmányolni, soha sem vesz üldözőbe.
Zsákmányát szokott helyén tépi szét. Az ott található maradványokból tudjuk rekonstruálni az étlapját, amelyen szerepel varjú, mókus, sőt, nyúl is.
A héja, mint galambkártevő általában délelőtt a legaktívabb. 9-10 óra tájt les galambokra, s ritkán távozik zsákmány nélkül. A falkából egyet szemel ki, s azt gyakran a dúcba is követi.
A fácánkártevése komoly vitákat váltott ki. Tény, hogy a nagyüzemi fácántelepek körül és a kibocsátóhelyeken nagymértékben koncentrálódik, s közismert, hogy szemben az egerészölyvvel nem csak táplálékszegény időszakban fogyasztja a fácánt.
A fácánkibocsátások idején hazánkban nagymértékű héjakoncentráció figyelhető meg.
Július, augusztus folyamán a környező országokból is idecsalja az ember által felnevelt, milliónál több, kieresztett fácán.
Fogságban is szüksége van testmeleg és szőrös, tollas, csontos táplálékra.
Kitűnő a látása, remekül vadászik, mégis gyakran marad táplálék nélkül, és esetenként több napon át is éhezik.
Kalitban, volierben összetöri a tollazatát, így inkább ülőrúdon v. ülőtőkén, mostoha időben kamrában v. fészerben ülőrúdon kell elhelyezni, 60-80 cm hosszú bőrszíjon.
De ismeretes, hogy ma már védelmet élvez. Az eszmei értéke: 50 000 Ft. |
