|
Fakó keselyű (Gyps fulvus) |
|
Fakó keselyű (Gyps fulvus - Gänsegeier - Griffon Vulture): a vágómadárfélék családjában ma már Dél-Európában is ritkaság ez a 2,5 m szárnyfesztávolságú, hatalmas óvilági keselyű, noha a szilaj pásztorkodás idején még a Hortobágyon is eléggé gyakori volt.
Társaságkedvelő. A nagysága 95-102 cm.
Kipusztulásában valószínűleg komoly szerepe van a dúvadmérgezéseknek. Már csak a Balkánon, Északnyugat-Afrikában, Elő- és Közép-Ázsia sziklafalain és Spanyolországban találjuk meg.
Anatómiai érdekessége, hogy itt több a nyakcsigolyák száma, mint más ragadozóknál, hosszabb is a nyak, s a dög hasát felnyitva mélyen be szokott nyúlni a táplálékállat testüregébe, ahonnan éles csőrével szakít falatokat. Pontosan e táplálkozásmód miatt csak egészen apró tollacskák borítják a nyakát.
A nyak alján egy tollgallér (idősebbeknél a színe fakósárga, fiataloknál barna) akadályozza meg, hogy a táplálékállat testnedvei beszennyezzék a tollazatát.
A láb itt sokkal gyengébb, mint a rokon sasoknál. Nincs is szüksége az erős lábakra sem a zsákmány megragadásához, sem a megöléséhez. A földön esetlenül mozognak.
A tollazat összességében homokszínű, de a szárny és a farok fekete. A farok itt rövid, szögletes végű.
A szárny alsó oldalán a hónaljból világos sáv vezet a kéztőig. A röpképe nagyon jellegzetes: a széttárt kézevezők félkört alakítanak.
Állatkertekben is könnyű szaporítani, ha elég nagy a volier. Egyébként sziklapárkányokon v. üregekben csoportosan fészkel. A kicsik a 33. napon kelnek és nagyon sokáig rászorulnak a szülők gondoskodására.
Nálunk ma már csak ritka kóborló. Védelmet élvez, az eszmei értéke: 50 000 Ft. |