|
SZALAKÓTAALAKÚAK (CORACIIFORMES - Kingfiscers and allies): a madarak osztályának egyik rendje cc. 200 fajjal. Az ide tartozó madarak többsége trópusi, a tollruhájuk színpompás.
A kúszóbankákat leszámítva valamennyi családnak legalább 1 faját megtaláljuk Európában is.
Akad közöttük, amely a hideget viszonylag jól tűri és áttelel nálunk, mint pl. a jégmadár.
A testnagyságuk nagyon eltérő. Vannak ökörszem méretűek és akadnak 1,5 m-esek. Viszont a csontos garat valamennyinél azonos felépítést mutat. A tollazat elrendeződése és az izmok többsége is közös jellemzőkön alapszik.
Tojásaik egyszínűek.
Három előreálló ujjuk (de legalább kettő) a tövénél összenőtt, csak a szalakótafélék fajain szabadok az ujjak.
Rovarokkal, gyümölcsökkel táplálkoznak, üregekben, odvakban költenek. A költőüreg készülhet termeszvárban is.
A fiókáik fészekülők, s a bankáékat leszámítva valamennyi fajnál csupaszon kelnek.
A rendnek a főként a csőrük alakulásában különböző családjai:
bankafélék (Upupidae) - az afrikai trópusok madarai;
gyurgyalagfélék (Meropidae) - karcsú testű, enyhén ívelt csőrű madarak;
jégmadárfélék (Alcedinidae);
kúszóbankafélék (Phoeniculidae);
motmotfélék (Motmotidae);
orrszarvúmadár-, v. szarvascsőrű madárfélék (Bucaretidae) - felső csőrkávájuk tövén kisebb-nagyobb szarvszerű képződményt viselnek. Az óvilág trópusain élnek, legismertebb közülük az Indiában és a Maláj-félszigeten honos kétszarvú madár (Buceros bicornis);
szalakótafélék (Coraciidae) - másutt külön, önálló család rangján ;
todifélék (Todidae).
a földiszalakóták (Brachypteraciidae) és
egy nemzetség egyetlen fajával a fecskeszalakóta (Leptosomatidae),
Négy család képviselői nálunk is előfordulnak. Ezek a szalakóta v. kék varjú (Coracias garrulus) csóka nagyságú, világoskék költözőmadár. Odvakban költ. A jégmadár. A gyurgyalag v. méhészmadár (Merops apiaster) a maga vájta lösz- v. homokfalak üregeiben csapatostúl költ. A legpompázatosabb madarunk. Költöző. A búbos- v. büdösbanka (Upupa epops), amely fején izgalmi állapotban szétnyitható bóbita ékesedik. |