|
Kék vércse (Falco vespertinus - Rotfussfalke - Western Red-footed Falcon) más néven hamvas vércse, pala vércse, szürke vércse, vöröslábú vércse, papagájvércse: április 26-a tájt érkezik hozzánk ez az apró, 29-33 cm nagyságú sólyomféle.
Főként az Alföldön (Tiszántúl) mutatkozik, de előfordul a Dunántúlon (Mezőföld és Mosoni-síkság) is. A hazai állomány 2000-2200 pár.
Az élőhelyek zsugorodása, az elektromos vezetékekből adódó balesetek és a varjak ún. fészkeléssel való gyérítése sok kárt okoz a kék vércse-állományban is. Tudniillik a kék vércse nem épít fészket, hanem a varjaktól foglal magának.
A helyzeten fészekkosarak kihelyezésével is lehet, mi több kell segíteni. Az 1950-es években mintegy 4 000 példány élt hazánkba, s tegyük hozzá, Magyarország a faj legnyugatibb fészkelőhelye. Az állomány a szarvasmarha-legelők felszámolásával párhuzamosan csökkent, pedig ezek a kedves kis ragadozók megérdemlik a velük való törődést. Nagy Jenő az Európa ragadozómadarai c. munkájában nem véletlenül nevezi a kék vércsét bogarászsólyomnak, hiszen csaknem kizárólag rovarokkal tápálkozik.
Megoldást a műfészkes kékvércse-telep létesítése jelenthet. Erre jó példával szolgáltak a vásárhelyi pusztákon, ahol a kihelyezett fészkelőalkalmatosságokban az ezredfordulóra mintegy 30-50 pár költ vörös vércsékkel és szalakótákkal együtt. A programot az EU is támogatja, s a 2006-2100-es évekre 200 millió forintot biztosított.
A kék vércséket a családhoz való tartozásnak megfelelően hosszú szárny jellemzi. Összecsukva csaknem a farok végéig ér, pedig a szürke alapon barna keresztsávos farka sem rövid.
A hát színe ugyanilyen. A csőr, a láb és a szemgyűrű narancsvörös.
Érdekes, hogy a csapatokban rendszerint több a hím, mint a tojó.
Általánosságban tojók tollazata is sötét palaszürke, de rajzolatos. Viszont a hímeknél a gatya és az alsó farkfedők gesztenyevörösek.
A tojókon a fejtető rozsdavörös. A mell és a has sárgásvörös, néhány sötétebb folttal díszítve. Különösen szembeötlő az arci rész kivilágosodása, így a laikus nem is gondolná, hogy hím és tojó egy faj két klb. ivarú egyede.
A fiatalok barnásak, csaknem olyanok, mint a kabasólyom. De itt a homlok világos, a has ritkán hosszanti sávozott.
3-5 barnásvörös tojását májusban rakja le, s 21 nap alatt kelti ki. Különös, hogy telepesen fészkel.
Nem ritkán varjakkal együtt fészkelnek a csapatok. Akadnak szoliter-költők, amelyeknél rendszerint kevesebb a fióka.
Természeti értékként fokozott védelmet élvező faj. Az eszmei értéke: 50 000 Ft. |
