|
Tőkés réce v. öreg réce (Anas platyrhynchos - Stockente - Mallard): 55-60,5 cm nagyságú, Eurázsiában és É-Amerikában széltében elterjedt, vízi díszszárnyasként is kedvelt récénk, amely költöző, de vannak nálunk telelő egyedek, sőt, kisebb csapatok is.
Magas hegységekben, lapályokon, édes és sós vízeken egyaránt előfordul. Sajnos már 6400 m magasságban is okozott légibalesetet.
Kedvező időjárás mellett akár márciusban költéshez lát, de előfordul, hogy csak júniusban.
Bokrok tövében, fűzfa koronájában v. csak nagyobb fűcsomók mellé építi pehelytollakkal kibélelt jellegzetes fészkét. Találtak már fészket kazalban is. A fészekalja 8-14 világos olajzöld, hosszúkás tojásból áll, s a kotlási idő az időjárás függvényében 24-28 nap.
Míg a tojók ülnek, a hímek kisebb csapatokban kóricálnak, s az ekkor elkezdődő, mintegy 2 hónapig tartó vedlésük folytán elvesztik a díszes nászruhájukat, a tojókhoz válnak hasonlatossá.
Ez az egyszerűbb tollruha októberre újfent a hímekre jellemző szépségűvé alakul:
a fej és a nyak fémfényű sötétzöld, ami a test kezdeténél fehér örvben végződik;
a test fehér és fekete rajzolatú szürkésbarna;
a farkfedők és a középső, felfelé pöndörödő farktollak, az ún. gácsértollak zöldes fényű feketék;
a szárnyon kékes, fehérrel és feketével szegett tükör ékeskedik;
a begy és a mell fahéjbarna, a has pedig finoman rajzolatos piszkosfehér.
A csőr zöldessárga.
Ezzel szemben a tojók egész tollazatát a barna árnyalatai uralják, a szárny tükre viszont kékes, akárcsak a gácséroké.
Utóbbiak halk jip-jip hangokat hallatnak, a tojók hápognak.
A tojók csak a fiatalok önállóvá válása után kezdenek vedleni.
A kicsiknél közismerten erős a bevésődés. Természetes körülmények között az első élőlény, amelyet meglátnak, a saját anyjuk. Ezt azt jelenti, hogy a faj hímjeinek könnyű dolga van. Ivaréretten olyan párt keresnek maguknak, amilyennek a képe az elsőként meglátott élőlénnyel megegyezik.
Ha közbeavatkozunk, s tőkés récével keltetjük ki a karolinréce tojásait, akkor az imprinting miatt a dajkaságba adott hím a tőkésréce tojóknak fog udvarolni. Igen ám, csakhogy a párválasztás része a fajfelismerés is.
Tekintve, hogy ennek gyakran nagyon fontos eleme a viselkedés - közöttük természetesen az öröklött udvarlási mozdulatok - a hím szembe fogja magát találni a felismerési problémával. Tudniillik, a tojó - az idegen faj tojója - nem fogja érteni az udvarlási mozdulatokat.
Így benne e mozdulatok hatására nem indulnak el azok az ösztönös cselekvési sorok, amelyeknek a párzást okvetlenül meg kell előzniük.
A "dolog" tehát "nem jön össze".
A természet e feltételeket éppen azért állította fel, hogy a hiábavaló kereszteződéseket megakadályozza, az abberált egyedeket kizárja a szaporodásból.
A tőkés réce ragyogó repülő. Elérheti a 95 km/óra sebességet. Rendkívül heves szárnycsapásai halk, de éles zörejt adnak. Ha menekülés közben a víz alá merülni kényszerül, ott a szárnyával is képes evezni.
Magvakkal, zöld növényi részekkel táplálkozik, de felszed rovarokat is.
A fiatalok, akárcsak a többi réce fiataljai többnyire vízirovarokat, lárvákat, halivadékot, ebihalakat, ikrát és békalencsét, továbbá vízinövények friss hajtásait fogyasztják.
Egy alfaja ismeretes, a Laysan-szigeten előforduló laysan-réce, amely ma már az önnálló faji rangon szerepel és került fel a CITES 1. listájára. |
