|
Sarki lúd v. hólúd (Anser v. Chen caerulescens - Schneegans): a récefélék családjának 63-75 cm nagyságú, téli ruhájában hófehér faja, mely Északkelet-Szibériában, Észak- Amerikában és Grönlandon fordul elő. A tundrákon költ.
E névvel azokat a ludakat illetik, amelyek fő jellemzője az ívelt csőrkávaél, az evezők fekete, a fej és a has fehér színezete.
Pontosabban sokféle örökletes színváltozata alakult ki. Vannak teljesen fehérek, előfordul fekete evezőkkel és kékesszürke árnyalatos v. kékes árnyalatú példányok, sőt sötétek is.
Utóbbiakat a régebbi rendszerekben önálló fajként jegyezték: Chen caerulescens, vagyis kék lúd.
A világos tollazat recesszív öröklésmenetű, mégis fennmarad, mert érdekes módon a világos egyedek szívesebben választanak maguknak világos párt.
Tehát a sötét tollazat dominánsan öröklődik, a természet mégis gondoskodik a fehér alakok fennmaradásáról: a párválasztáskor a hasonló színű egyedek keresik egymást.
Ezen túl a fehér párok fészekalja mindig nagyobb. ìgy lehetséges, hogy a tiszta fehér egyedekből álló költőtelepek viszonylag gyakoriak.
Ennek az az oka, hogy a természet a fehér tollazatot pártolja, tekintettel, hogy a költőhelyeken a kotlás hosszú hetei során még előfordul hó. Ezt követően a családok gyorsan elvonulnak a nagyobb tavakhoz, ahol nincs különösebb szerepe a toll színének.
Újabban viszont azt lehet tapasztalni, hogy a sötétebb egyedek kerültek kedvezőbb helyzetbe a kanadai sarki területek felmelegedésével.
Ahol a hó lassabban tűnik el, csak ott előnyösebb a fehéres tollazat, mert a hólúd 33 (mások szerint 22) napig kotlik.
A családok a kicsikkel együtt azonnal megkezdik lassú vonulásukat délebbre, a nagy tavakhoz, ahol a kifejlett példányoknál beindul a vedlés.
Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft. |
