| |
|
|
|
|
Főlap Lúdalakúak Récefélék Énekes hattyú (Cyngus cyngus)
|
|
Énekes hattyú (Cyngus cyngus) |
|
Énekes hattyú (Cyngus cyngus), v. vad-, máshol téli hattyú: méreteit tekintve valamivel hosszabb (szárnyfesztáv 1,4-1,6 m) mint a bütykös hattyú, de kecsesebb, "csupán" 9-12 kg. Valaha Grönlandon is költött. Izlandtól Kamcsatkáig a nagy tavak, mocsarak, árterek mentén általános. Lápokon és sarki tundrákon fészkel.
Nálunk északról érkező téli vendég ez a vízinövényekkel és magvakkal táplálkozó, május-június folyamán költő hatalmas madár.
A tojó a 4-5 fehér tojást 35-40 napig üli meg.
A nevével ellentétben kellemetlen, rikácsoló hangja van. Vagy! hiszen ez ízlés dolga. Mauersberger szerint: "aki egyszer is hallotta tiszta, téli estén a hattyúsereg harangzúgásszerű hangversenyét a jégborította Keleti tengeren, sohasem felejti el ezt a hangulatos élményt".
Az énekes hattyúnál a hang a nagy erejét a mellcsontba ágyazódó légcső hosszú kanyarulatától nyeri.
A tollazat piszkosfehér.
A csőr hossza 84-98 mm. A felső csőrkáva mintegy fele, a szem elülső zugáig vékony vonallá szűkülve sárga. Az alsó káva és a felső elülső része, vm. a láb (csüd: 100-115 mm) fekete.
De nem ez az a különbség ami alapján az első pillantásra meg lehet különböztetni a bütykös hattyútól, hanem az, hogy míg az utóbbinak jellegzetesen hajló hattyúnyaka van, addig az énekes hattyú nyaka függőlegesen áll, és a fej a nyakra derékszögben csatlakozik.
A szárny hossza 475-537 cm, a faroké 150-160 mm. A járása könnyed.
Költési időn kívül kisebb csapatokban mozog. A csapat a levegőben hullámzó ferde vonalat v. V-alakzatot alkot.
Védett, az eszmei értéke: 50 000 Ft. |
|