IDRE Madárhatározó

   Énekes hattyú (Cyngus cyngus), v. vad-, máshol téli hattyú: méreteit tekintve valamivel hosszabb (szárnyfesztáv 1,4-1,6 m) mint a bütykös hattyú, de kecsesebb, "csupán" 9-12 kg. Valaha Grönlandon is költött. Izlandtól Kamcsatkáig a nagy tavak, mocsarak, árterek mentén általános. Lápokon és sarki tundrákon fészkel.
   Nálunk északról érkező téli vendég ez a vízinövényekkel és magvakkal táplálkozó, május-június folyamán költő hatalmas madár.
   A tojó a 4-5 fehér tojást 35-40 napig üli meg.
   A nevével ellentétben kellemetlen, rikácsoló hangja van. Vagy! hiszen ez ízlés dolga. Mauersberger szerint: "aki egyszer is hallotta tiszta, téli estén a hattyúsereg harangzúgásszerű hangversenyét a jégborította Keleti tengeren, sohasem felejti el ezt a hangulatos élményt".
   Az énekes hattyúnál a hang a nagy erejét a mellcsontba ágyazódó légcső hosszú kanyarulatától nyeri.
   A tollazat piszkosfehér.
   A csőr hossza 84-98 mm. A felső csőrkáva mintegy fele, a szem elülső zugáig vékony vonallá szűkülve sárga. Az alsó káva és a felső elülső része, vm. a láb (csüd: 100-115 mm) fekete.
   De nem ez az a különbség ami alapján az első pillantásra meg lehet különböztetni a bütykös hattyútól, hanem az, hogy míg az utóbbinak jellegzetesen hajló hattyúnyaka van, addig az énekes hattyú nyaka függőlegesen áll, és a fej a nyakra derékszögben csatlakozik.
   A szárny hossza 475-537 cm, a faroké 150-160 mm. A járása könnyed.
   Költési időn kívül kisebb csapatokban mozog. A csapat a levegőben hullámzó ferde vonalat v. V-alakzatot alkot.
   Védett, az eszmei értéke: 50 000 Ft.