|
Böjti réce (Querquedula v. Anas querquedula - Knäkente - Garganey), más néven pergő-, csörgő réce v. makkruca, telelő ruca stb: március 10-e tájt érkezik hozzánk ez a récefélék családjába tartozó, 34-37 cm nagyságú 28-45 dekás madár. Eurázsia mérsékelt övi területein viszonylag általános. Nagyon mutatós a fehér szemcsíkja, és szembeötlően szépek a megnyúlt, hegyes válltollai.
A csőr 34-40 mm-es.
Vízközelben, nádas tavaknál v. nagyobb folyóvizek mellett, a sűrű gazban, a földön fészkel.
A gácsér feje búbja, csőre és az álla fekete.
A szárny (183-205 mm) szürke, de a tükör benne fehérrel szegélyezett zöld. A has fehér, másutt a barna klb. árnyalatai uralják ezt a filigrán récét.
A zöldesfekete csüd 26-30 mm-es..
A világosbarna szem fölött húzódó fehér csíkról összetéveszthetetlenül be lehet azonosítani.
A tojó kevésbé kihívó, s a legjellegzetesebb a fehér torka. A lábak szürkésbarnák.
A német neve hangutánzó. Ugyanis a hangja perregő kneek-kneek, a tojóé rövid hápogás.
Áprilisban már ül a tojó rendszerint 9-12 sárga v. fehér, ill. zöld tojásán. Csak a tojó kotlik meg. A picik a 23. napon kelnek, s 6-7 hetes korukban repülősek.
Tápláléka a természetben zömmel apró növényi és állati (kagylók, halivadék, vízirovarok) eleség. Fogságban tartható magon, de igényel rovarokat és zöldeleséget is. Nálunk rendszeresen költ, de vannak nagyobb átvonuló csapatok is.
Közeli rokona az észak-amerikai kékszárnyú réce. |
