|
LÉGYKAPÓFÉLÉK (MUSCICAPIDAE - Fleigenschnäpper): a verébalakúak rendjének egyik családja, amelynek tagjai az Óvilágban lelhetők fel. Nevüket onnan kapták, hogy többségükben legyekkel táplálkoznak.
A táplálékukat röptükben kapják el.
A fejük kiszélesedő, rajta az erős csőr tőben nagyon széles. A felső káva orma szegletes, a hegye kampós és fogszerűen kivájt. Erősen fejlett szájzugsertéik vannak. A lábuk gyenge.
A testük karcsú, a nyakuk rövid. 10 elsőrendű evezőjük van, s a leghosszabbik a 3-5. számú közül kerül ki.
A másodrendű evezők mindig rövidebbek az elsőrendűeknél.
A csüd egyes fajoknál hosszabb, másoknál rövidebb, mint a középső ujj. A tollazat általában laza, puha.
Az ivari kétalakúság a tollazat színében is megmutatkozik.
Amerikában csupán néhány fajuk terjedt el.
Erdőlakók, a lomb között, egy jó kilátást biztosító ágon ülve lesik a táplálékukként szolgáló rovarokat. Gyors, libbenésszerű röptével kapják el a prédát.
A zsákmányt a csőrükkel fogják, s a leságra visszaülve fogyasztják el. Hidegben, amikor kevesebb a rovar, ill. a fiókák neveléséhez többre volna szükség, ráfanyalodnak bogyókra is.
Életmódjukból adódóan egész nap aktívak, élénkek, érdeklődőek. Az embert nem kerülik, a ragadozókkal bátran szembeszállnak.
Kellemes, de nem feltűnő hangjukat leginkább csak az udvarlás időszakában hallatják.
Egyes fajok odvakban, mások pedig épületek zugaiban maguk építette külső fészekben költenek. Utóbbi kívül gondatlanul összerakott, de belül szépen bélelt.
A fészekalj általában 4-5 tojásból áll. A fiókáik pettyesek.
Légykapók, légyvadászok tartoznak ide, régebben a csonttollúak is itt szerepeltek.
A trópusi fajok sokkal pompázatosabbak, mint a Magyarországon is előfordulók. |
