|
Kis kárókatona (Phalactocorax pygmaeus - Zwergscharbe - Pygmy Cormorant): a kárókatonák családjának mintegy fél méteres, hollónyi nagyságú (48 cm) európai faja. Hazája még Elő- és Közép-Ázsia.
Az ártéri folyópartokat és a mocsarakat kedveli. Különféle víziállatokkal táplálkozik. Remek úszó, az ujjait egyetlen hártya köti össze, a farkával kormányoz. De, mint a többi kárókatonánál, itt is fejletlen a farktőmirigy, így a tollazata hamar átnedvesedik, és akkor hosszasan szárítkozni kényszerül.
Telepesen költ. Nálunk is elő-előfordul néhány pár, sűrű nádasokban, mocsarakon.
Sokkal mozgékonyabb, mint a P. carbo. Amikor repül, a szárcsára emlékeztet, de a hosszú farka miatt könnyű elkülöníteni.
Összességében nagyon hasonlít a nálánál gyakoribb nagy kárókatonához, de ha felröppen láthatjuk, hogy annál sokkal gyorsabban verdes, nem rendezett csapatban repül, és nem szokott vitorlázni.
A fej itt kicsi és szögletes, a csőr kevésbé horgas, azt lehet mondani, hogy finomabb vonalú. A költési időszakban a színe a nyak tollazatával együtt vörösesbarna.
A testi tollazat zöldes fényű fekete, és apró fehér pettyekkel díszített. E pettyek a nyugalmi ruhából hiányoznak.
A torok fehéres, a mell vörösesbarna.
A fiatalok álla fehér, a mellük barna, a csőrűk sárgás.
Érdes, ugatásszerű hangokat hallat.
Az egész populáció (cc. 25 000 pár) mintegy fele Azerbajdzsánban költ. Bokrokban, kisebb fákon olykor 8-10 pár is együtt költ, gallyakból rakott fészekben. A hím is megkoltlik.
A fészekaljanként 4-5 világoszöld, hosszúkás tojásból a feketés pihés, pirosas fejű kicsik a 27-30. napon kelnek, s kezdetben a szülők félig emésztett, felöklendezett táplálékkal etetnek. Ha a kicsiket valami megriasztja, akkor a fészekből kihajolva maguk is öklendeznek, természetesen arra, aki háborgatja őket.
55-60 napig élvezik a szülői gondoskodást, a végső szakaszban már a fészek közeli ágakon sütkérezve várják a szüleiket. A Dunadeltába mintegy 500-2000 példány szokott márciusban tanyát verni, s már szeptember közepén elvonulnak a Földközi tenger keleti partvidékeire. Természetes ellensége nincs, csak a telelőhelyeken orozza el zsákmányát a sárgalábú sirály, sőt, esetenként elejti a kis kárókatonát is.
Fokozottan védett. Az eszmei értéke 250 000 Ft. |
