|
Haris (Crex crex - Wachtelkönig - Corn Crake) v. kétkés, ősmadár: a darualakúak rendjében, a guvatfélék családjába tartozó, 1961-ig vadászható vonuló madarunk volt. Attól kezdve védelmet élvez, de lehet, hogy már későn született a tiltás.
Az állomány csökkenésében természetesen szerepet játszik az élőhelyek - nedves kaszálók, vizenyős rétek - csökkenése, és a gépi kaszálás.
Barna árnyalatos tollruhája, a sötét rajzolatokkal, sárgásszürke szegéllyel könnyű rejtőzést biztosít számukra.
Sajnos annyira hisz a rejtőzködő képességében, hogy a tojásairól a kaszagép alól sem kel fel. Nedves, tocsogós réteken a jelenlétére leggyakrabban a hím harsogó kiáltozásaiból következtethetünk. A neve éppen a messzehangzó, harsogó hangjára utal. Éjjel is szól.
24-27 cm nagyságú, sárgás, a hátán feketével mintázott madár.
A csőre (18-21 mm) barnássárga, a leginkább a tyúkfélékére emlékeztet. A tőtől rozsdás szemcsík indul ki.
Az íriszvilágos sárgásbarna. A láb (35-38 mm-es csüddel) barna árnyalatos sárga.
A fej és a mell hamvasszürke.
Az evezők (szárnyhossz 140-148 mm) rozsdásak. A testoldal és az alsó farkfedők gesztenyebarnák. A farok hossza 47- 56 mm.
A tojó tollazatának a színei általában véve fakultak.
Május végén fog költéshez. A tojó mohából, száraz fűszálakból építi a fészkét, s abba 6-12 tojást rak.
A kicsik a 19. napon kelnek, és néhány óra múltán elhagyják a fészket. Foltos barnák, a fejoldal itt nem szürke, hanem sárgásbarna. Szeptemberre - a csiga, rovar és gilisztatáplékon - megerősödnek a kicsik és együtt indulnak szüleikkel az afrikai vándorútra. |
