|
Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus - Gemeiner Pelikan - Eastern White pelican): a gödényfélék családjának legismertebb, 140-178 cm nagyságú faja.
Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus - Gemeiner Pelikan - Eastern White elican): a gödényfélék családjának legismertebb, 140-178 cm nagyságú faja.
A fehér tollazatában rózsaszínes fény csillog. Délnyugat-Ázsia és Afrika vizei mellett eléggé közönséges. A nagyobb tavakat, mocsarakat és a csendes lagunákat kedveli. A Duna deltájában mintegy 5 ezres költőhelyet tartanak nyilván. Leghíresebb költőtelepe Afrikában van, a Csád-tóhoz közeli Abu Tjur sziklán (Abu Tjur = madarak atyja).
Ahol a víz partján nem talál megfelelő helyet, onnan akár száz kilométeres távolságan fészkel. Feltűnő, hogy a nász idején, mind a hímeken, mind a tojókon, a csőr fölött 5-7 cm nagyságú kerek bütyök, sőt, a tarkón egy kis bóbita is fejlődik.
A mellen pedig sárga v. rozsdásvörös folt keletkezik. Régen azt hitték, hogy a fiókák ejtette sebek ezek, s így vált a gödény az önfeláldozó ivadékgondozás jelképévé.
Hatalmas szárny, az evezőkön feketés díszítés jellemzi. A hosszú csőr és a csőrzacskó sárgás. A láb hússzínű.
A szem piros. A begyen foszlott tollak mutatkoznak, amelyek sárgás árnyalatúak.
Érdekes, hogy itt a tojás a tojó súlyának mindössze 2 %-át teszi ki.
A kicsik a költés 29-30. napján kelnek, s kásás, pépes félig emésztett hal az első táplálékuk.
Később maguk kotorásznak a szülők bendőjében, már, ha mind a 3 tojás kikel, mert előfordul, hogy csak egyetlen fióka látja meg a napvilágot. A kicsi 3 hónapig fejlődik, s csak 10 hét után tud rövid távokat repülni.
A fiatalok kezdetben barnák, később fehérrel foltozottak s csak sokára fehérednek ki teljesen.
A röpte könnyed, s ilyenkor a fejét a nyaka közé húzza. Míg a borzas gödény szárnya alulról csak kevés feketét mutat, itt az egész szárny fonákja sötét.
A nagyobb halastavakon nálunk is előfordul.
Fokozottan védett, az eszmei értéke: 250 000 Ft. (A 2001. évi rendeletben nem szerepel.) |
