| |
|
|
|
|
Főlap Gödényalakúak Gödényfélék Borzas gödény (Pelecanus crispus)
|
|
Borzas gödény (Pelecanus crispus) |
|
Borzas gödény (Pelecanus crispus - Krauskopfpelikan - Dalmatian Pelican) v. pelikán: Európában már csak két helyen költ, a Duna-deltájában és a bolgár Srebryna környékén ez a 160-178 cm (Kelemennél 1700-1900 mm) nagyságú gödényféle. Viszont Elő- és Közép-Ázsia több pontján viszonylag gyakori, s együtt él a rózsás gödénnyel.
De könnyű őket egymástól elkülöníteni, mert itt a tollazat ezüstszürke. Reptében a szárnyfonákját kell megfigyelni. Ennek a szárnyán kevés fekete mutatkozik.
A karevezők és a szárnyvégek feketék. A szárny (670-800 mm) fonákja és a hát piszkosfehér. A hasoldal sötétszürke, a begytájon sárgás folttal. Hosszú, jellegzetes csőrén a felső káva barnás (kékes árnyalatú gerinccel), de a szélén sárgás, vöröses szarulemezkék mutatkoznak. Az alsó káva és a csőrzacskó narancsos sárga. A csőrköröm vörös. A csőr 430-450 mm-es.
A szem halványsárgától a kárminvörösig bármely árnyalatú lehet.
Jellemző az is, hogy a kifejlett példányok fején puha tollbóbita ékeskedik, amely különösen az ivari ciklus elejére lesz díszes.
A begyen nincsenek foszlott tollak. Viszont a tarkó a nevéhez híven, jellegzetes borzas.
Furcsa röfögő, nyögő hangokat hallat. Másokat a hangja a kutyák ugatására emlékezteti.
Gyakran gólya módjára kelepel.
A úszóhártyás láb hússzínű, a csüd 116-122 mm-es.
Kisebb telepeken, nem ritkán a rózsás gödény fészektelepei szélén költ.
Nádból épített, sással bélelt fészkébe rendszerint 2 db kékes tojás kerül. A kelési idő 2 hét.
A rózsás gödény kicsinyeire hasonlító fiókái fészekülők, tompa bőgéssel kunyerálnak és hosszú ideig élvezik a szülői gondoskodást.
Esetenként egy-egy példány elkóborol felénk is, de az valódi szenzációt kelt. |
|