|
Pásztorgém (Bubulcus ibis - Kuhreiher - Cattle Egret): viharos gyorsasággal hódított meg óriási területeket ez az 50 cm nagyságú gémféle.
Nemrégiben még csak Dél-Spanyolországban, Afrika egy részén, Madagaszkáron és Dél-Ázsiában volt otthonos. Az 1930-as évekre elárasztotta egész Afrikát, aztán a táplálékínség további vándorlásra késztette.
Nem ragaszkodik annyira a vizes élőhelyekhez, mint a többi gémféle. Még fészkelés céljából is gyakran ver tanyát víztől távolabb.
Európában Portugália, Spanyolország és Franciaország vallhatja költőmadarának. Az 1940-es években csodálkozva vették észre, hogy felbukkan Dél-Amerikában.
A nagy kiterjedésű legelőkön nem lévén sem ellensége, sem táplálékkonkurense, néhány évtized alatt elözönlötte Dél-Amerika északi részét, Közép-Amerikát, az Antillákat, az Egyesült Államokat és Kanadát az Ontarióig.
Kubában 1954-ben bukkant fel ez a társaságkedvelő madár, s tíz év alatt mindenütt általánossá vált. Ausztráliában a 60-as években jelent meg, s már 1963-ban Új-Zélandról is jelezték az érkezését. Szinte feltűnő, hogy Európában észak felé nem akaródzik nekik terjeszkedni, talán a hideg, a változékony időjárás nincs az ínyükre. Ennek ellenére hazánkban már mutatkozott néhányszor.
Mindenütt szívesen társul legelésző állatokhoz, s szinte szemtelen bátorsággal kapaszkodik fel a jószág hátára is. Innen ered a neve.
A bivalyok, víziantilopok és mindenféle patás eltűri őket, mert hamar felismerik az áldásos tevékenységüket, és szívesen veszik a jószolgálatot: ti. hogy megtisztogatják őket a férgektől.
A kócsagnál kisebb, zömök testalakú és rövid nyakú gém. Fehér tollazat, rövid csőr, feltűnően széles arci rész, továbbá a tarkón és a mellen vörösessárga dísztollak jellemzik.
Költés idején az amúgy sárgás csőr és sötétszürke láb pirosas árnyalatot kap. A szem piros.
Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft. |
