|
GÉMFÉLÉK (ARDEIDAE - Herons and Bitterns): a gólyaalakúak rendjének egyik népes családja 60 fajjal.
A méretbeli eltérésektől eltekintve valamennyi a mi szürke gémünkhöz hasonlít. A legnagyobb gázlómadarak, noha a testük gyengécske, oldalról olyan, mintha össze volna lapítva. A fej kicsiny, szintén keskeny és lapos.
Hosszú nyakú, hosszú lábú madarak. A középső ujj karmának belső pereme jellegzetesen, fésűszerűen fogazott.
Röptükben is könnyű őket felismerni, mert a hosszú széles szárnykép mellett szintén nagyon jellegzetes, hogy a hosszú nyakukat s-alakban görbítik. Ezzel szemben a gólyák és a darvak mindig nyújtott nyakkal repülnek.
A görbület a nyakcsigolyák alakjából következik, s a nyak kinyújtása is komoly izommunkát igényel. A nyak rögzítésében rugalmas szalagok vesznek részt.
Ez a nyaktípus oldalra kevéssé mozgékony.
A fejükön, a nyakukon v. a vállukon megnyúlt dísztollak mutatkoznak. Bármilyen nagy is a szárnyfelületük, csak kis távolságokban képesek vitorlázni.
A csőr erős, és tőr alakú, rendszerint hosszabb, mint a fej. Csipeszként és szigonyként egyaránt alkalmazható. A nyelvük szintén hosszú. Éles, hegyes csőrük nagyon alkalmas a mozdulatlanul bevárt halacskák hirtelen mozdulattal való felnyársalására.
Kicsiny testüket dús tollazat fedi, amely nagyobbnak mutatja őket a valóságosnál.
Az egész világon elterjedtek.
A fák tetejére épített fészkekbe rakott tojásaik egyszínűek, rendszerint kékek. Érdekes, hogy a csupasz testrészeik színe a költési idényben mást mutat, mint a nyugalmi időszakban.
A fartőmirigyük elcsökevényesedett, annak váladékát itt az ún. porzópelyhek anyaga helyettesíti.
Ivari kétalakúság nem fejlődött ki, legfeljebb nagyságbeli eltérés jellemző.
Az idetartozó legnagyobb hazai faj a szürke gém (Ardea cinerea ) nádasokban és láperdőkben tömegesen költ.
A vörös gém (A. purpurea) szintén telepesen él, de a nádasok lakója, és rendkívül káros.
A nagy vagy nemes kócsag (Egretta alba vagy Casmerodius albus) hófehér színű, kipusztulóban levő, ezért szigorú védelmet élvező faj.
A folyókat szegélyező ártéri erdőkben találhatóak a kis kócsag (Egretta garzetta ) költőtelepei.
Fehér, de vajszínű tollakkal díszített az üstökös gém (Ardeola ralloides) a mocsarak fűzfáin költ.
Az éjjel vadászó, tyúk nagyságú szürke bakcsó (Nycticorax nycticorax) rövid lábai miatt tömzsibb a többi gémnél.
Magányos nádlakó a sajátos hangú bölömbika (Botaurus stellaris), melynek tojásai a többségétől eltérően barnák.
A poc- v. törpe gém (Ixobrychus minutus) a család legkisebb képviselője szintén a többi gémtől eltérő színű (fehér) tojásokat tojik. Alig nagyobb a gerlénél, és állóvizeink nádasaiban szinte mindenütt megtalálható.
|
