|
FLAMINGÓFÉLÉK (PHOENICOPTERIDAE - Flamingos): a flamingó (másutt a gólya) alakúak rendjének (egyik) családja, sós vizeknél élő fajokkal. E csodálatos gázlómadarak utolsó menedéke Európában a Rhone deltája, a Camargue sós lagúnái és a spanyol mocsárvidék, a Coto Donana, de a világ más tájain is megritkultak.
Ausztráliában 30 000 évvel ezelőtt kipusztult egy fajuk, amelynek a ma élőknél valamelyest hosszabb volt a pipaszár lába. A legrégebbi leletek sem adnak választ arra, hogy vajon a gázlókkal v. a récékkel vannak-e közelebbi rokonságban, ti. mindkét renddel akadnak közös jellemzőik.
Legjellegzetesebb a csőrük, amelynek mindkét kávája a középtájon csaknem derékszögben megtört.
A csőr peremén a récékéhez és a ludakéhoz hasonló szarulemezkék vannak, mégis teljesen egyedülálló ez a csőr.
A szarulemezkéken akad fenn a szürcsölő-kaszáló csőrmozgás során a táplálék. Szürcsölés közben a húsos és érzékeny nyelvük áttapogatja, s az ehető anyagokat leválasztja a csőrbe került vízből.
Viszonylag rövid ujjaikat úszóhártya köti össze, bár ez a hártya nem az úszást segíti, hanem az iszap felkavarását. A pehelytollazatuk a ludakéhoz hasonlóan dús.
Evezőtollaikat egyszerre vedlik le, s ekkor rövid időre röpképtelenné válnak. Viszonylag nagy testük (3 kg) ellenére kecsesnek látszanak, mert a lábuk és a nyakuk szerfelett hosszú. (Amikor repülnek, messzire hátra nyúlik a lábuk, a nyakuk pedig egyenesen előre.)
Életük sekély vizekhez kötődik. Különösen kedvelik az enyhén sós mocsarakat, viszont örömmel fürdenek édesvízben. Rendszerint sík vidékeken fészkelnek, de néhány kolónia az Andok 5 000 m-es magasságaiban is nevel fiókát.
Az afrikai szikeseknél előfordul, hogy a nagy melegben elpárolog a költőhelyről a víz és a fiókák lábára súlyos sárkolonc rakódik. Ettől bekövetkező mozgásképtelenség miatt sok fióka elpusztul. Egy mentési akció során természetbarátok 38 000 fiókát mentettek meg úgy, hogy a súlyos sár és sókoloncokat leverték a kicsik lábairól. Máskor a kiszáradással veszélyeztetett lagúnákból kihajtották a madarakat, s így sikerült közülük több tízezret megmenteni.
Táplálékuk számos klf. apró vízi élőlény: egysejtűek, algák, növények, sólegyek és sórákok. Bármilyen furcsa, nagyobb zsákmányt képtelenek lenyelni. Még a legnagyobb testű fajok is csupán 4 cm-re tudják kitátani a csőrüket.
Kiszámították, hogy egyetlen flamingó egyetlen nap alatt 32 ezer cc. 1 cm hosszú sólégylárvát fogyaszt el. Miután nem esznek egyfolytában, ez azt jelenti, hogy kb. óránként 2 500 lárvát kell fogniuk.
Ha sórákkal táplálkoznak, akkor 120 000 darabra van szükségük, amiből következik, hogy naponta mintegy 120 l vizet szűrnek át a különleges csőrükben.
Ha tovább számolgatunk, kiderül, hogy egy 500 páros költőtelepnek havonta cc. 1 milliárd sólégyre van szüksége. Ez az oka, hogy túlságosan nagy költőtelepek nincsenek sehol a Földön.
Rendkívül érdekes, ahogyan a fészkét készíti. Ehhez is hasznát veszi a különleges csőralakulásának. Körbe forogva feltornyozza az iszapot, majd a csőrével tapogatva szilárdra kalapálja, így keletkezik a mintegy 25-30 cm magas költőkúp.
Feltűnő, hogy bár volna hely bőven, a fészkek sűrűn egymás mellé települnek. Nem ritka, hogy egyetlen négyzetméteren 3-4 fészek is épül.
A kotló madár esetlenül ül a rendszerint egyetlen tojásán, a lába rendellenesen hátranyúlik, s amikor fel akar kelni, ezt csak a csőrére támaszkodva tudja megtenni.
A kicsi a 4. hét végén kel, fehér pihés. Ezt a pihés tollazatot az első hónap végére egy világosszürke pihetollazat váltja fel. Különös, hogy a fiókák csőre ilyenkor még egyenes. De talán jobb is, hiszen különben elég nehéz volna a fiókák táplálása.
A flamingóknál rendkívül különös, a többi madárfajétól eltérő: a szülők a csőrükből vérpiros lét csorgatnak a kicsinyük csőrébe. A laikus könnyen azt hiheti, hogy ez vér, pedig a színétől eltekintve sokkal inkább hasonlít a begytejre v. a gyomorolajra.
A garatban képződik, tojásfehérjékből, zsírokból és szénhidrátokból áll. Táplálóértékét tekintve felér a tejjel. A színét a vértestecskéktől és azoktól a karotidáktól nyeri, amelyek a sárgarépa, a pirospaprika v. pl. a kukorica színét is adják. Minden fióka naponta cc. 1/4-ed liter garattejet fogyaszt, s gyorsan növekszik.
Nem sokára elhagyják a fészket, 6 hetes korukban elkezd görbülni a csőrük, lassan kifejlődnek rajtuk a szarulemezkék, tudnak úszni, s 2-3 hónapos korukban már gyakorlottan repülnek. Ekkor a kelési súlyuk húsz-negyvenszeresét nyomják.
A flamingók a sekély vízben viszonylag védtelenek, ezért úgy alszanak, mint a nyulak. Fél szemmel figyelnek. Érdekes képességük alakult ki ennek kapcsán. Csak az egyik agyféltekéjük éber, a másik pihen, aztán fordítva, ezért tudják mégis kipihenni magukat.
A rózsás flamingó (Phoenicopterus ruber) tengerparti lagúnák és sekély vízű sós tavak lakója. Őszi kóborlásai során el-elvetődik hozzánk is.
Három nemzetség 5 faja tartozik ide:
Phoeniconaias (kis flamingó - 1),
Phoenicoparrus (délamerikai flamingók - 2),
Phoenicopterus (flamingók - 2).
|
