|
Nyírfajd (Tetrao v. Lyrurus tetrix - Birkhuhn - Black Grouse), kis kokas v. kakas: a tyúkalakúak rendjének fajdfélék családjába tartozó, 450-580 mm nagyságú faja, amely a múlt század végén még elég gyakori volt a Nyírségben.
A megtermett kakasok szárnya 255-275, a súlyuk 1000-1400 g.
A tojók lényegesen kisebbek (40 cm), a szárnyhossza 225-238 mm, a súlyúk 935-1065 g.
Ma már a közelünkben jóformán csak a szlovák Érchegységben és Erdélyben költ. A lápok, a hangások és a törpe fenyvesek egyaránt kedvelt költőhelyei volnának, ha sikerülne kellő biztonságot és nyugalmat nyújtani számukra.
A tollazata fénylő kékeslila. A vállon egy kis folt, a szárnyon egy sor szárnyfedő fehér. Ugyancsak fehér a csüdöt borító apró tollazat és az alsó farkfedők, ill. a farok fonákja. A dürgő kakas lant alakú, legyezőszerűen széttárt farka ettől ragyogó látványt nyújt.
A fejtető és a szemöldök pirosa, a szemrózsa mintha izzana. A szintén kékeslila farok rendkívül figyelemre méltó: a szélsők lant alakban jobbra-balra visszakanyarodnak, s két félkört formálnak.
A kakas dürgéskor gurgulázó hangokat hallat. Ezt a hangot a magyar nyelvben - ahogyan Chernel említi - durukolásnak v. csuhukolásnak nevezték.
A hímek csoportosan járják a táncukat, s a legerősebbek, a faj méltó reprezentánsai elverik a középső területről a gyengébbeket.
A barnásfeketével mintázott, barnás tojók előbb a hívásra figyelnek fel, később egyre fokozódó vágyat éreznek, hogy belülre kerülhessenek. Bent, a kör közepén, a nász extázisában érkezi el a párosodásra megadás belső kényszere, s itt ekként valósul meg a nász kiválasztó szerepe.
A nyírfajd zömében rügyeket és bogyókat fogyaszt, nyáron felszed rovarokat, apróbb csigákat és gilisztákat is.
Meg kell még említeni, hogy a Kaukázusban levált a fajról egy alak s mára kialakult belőle az önálló fajnak tekintett Mlokosiewich-nyírfajd. A siketfajd és a nyírfajd elterjedési területe részben fedi egymást s a tojók sajátos párválasztása (ti. a tőlük leginkább különböző hímeket választják) kedvez a keresztezések és a hibridek létrejöttének.
Az így keletkező középfajdok termékenyek s egyesítik a két faj sajátosságait, mind a küllemükben, mind a dürgési szokásaikban.
A fészekalj 6-10 tojásból áll. A tojásindex mindössze 49,5x36,3 mm, 35 g súllyal. A kelési idő 26-27 nap.
Magasabban repül, mint a hófajdok, s hosszabban siklik azoknál. Gyakran száll fára. Keresztezése ismeretes más fajdokkal és fácánokkal is. A hibridek nehezen különíthetőek el.
Védett, az eszmei értéke: 50 000 Ft. |
