|
DARUALAKÚAK (GRUIFORMES - Cranes, Rails and allies): a madarak osztályának egyik rendje. Külső megjelenésre igen eltérő madarak tartoznak ide. Több fajuk a gólyára emlékeztet.
Valamennyiükre jellemző, hogy valódi begyük nincs, viszont a vakbelük fejlett és részt vesz az emésztésben. Fiókáik lehetnek fészekhagyók v. fészekülők. Régebben a ma már megszüntetett gázlómadarak (Grallatores) rendjébe voltak sorolva.
Az egész világon elterjedtek. 12 családjuk, s mintegy 200 fajuk van. Ezek közül három család fajai Magyarországon is előfordulnak:
- guvatfélék (Rallidae - 18 nemzetséggel). A hazai guvatfélék valamennyien költöző madarak. A fiókáik fészekhagyók;
- darufélék (Gruidae - 4 nemzetséggel) két alcsaláddal, a Gruinae (darvak - 3) és a Balearicinae (koronás darvak - 1);
- túzokfélék (Otididae - 9 nemzetséggel) egyes fajok tyúk méretűek, mások sokkal nagyobbak.
Erős futólábuk és viszonylag rövid csőrük van. Füves pusztaságok v. kultúrsztyeppék lakói.
A vegyes táplálkozású túzok (Otis tarda) nagy termetű, a kifejlett kakas a 14-16 kg-ot is eléri. Füves pusztáinkon, a védett alföldi területeken sikerült megmenteni a kipusztulástól.
A reznek (Otis tetrax) csak tyúk termetű, a század elején a Szigetközben, Ürbőpusztán és a Hortobágyon még költött, de ma már sajnos csak ritka, átvonuló madár.
A rend további családjai (zárójelben a nemzetségek száma):
- kígyászdaru, kariáma v. serimafélék (Cariamidae - 2 nemzetséggel). E "kígyógólyák" lába hosszú, csőrűk rövid, kampós. Dél-Amerika fás sztyeppéin élnek, s kígyókkal táplálkoznak. Legismertebb a serima (Cariama sristata), Észak-Argentínában és Paraguayban honos;
- búvárcsibefélék, Heliornithidae (2);
- dobosdarufélék, Psophiidae (1);
- guvatgém- v. napmadárfélék, Eurypigidae (1);
- guvatfürjfélék, Turnicidae (2);
- kagufélék (guvatdarvak), Rhynochetidae (1);
- lábasguvat- v. madagaszkár-csibefélék, Mesitornithidae (2);
- óriásguvatfélék, Aramidae (1);
- sztyeppefutók v. törpe guvatfürjfélék, Pedionomidae (1). |
Darúalakúak