|
BÚVÁRFÉLÉK (GAVIIDAE - Divers) a BÚVÁRALAKÚAK rendjének egyetlen családja Az ide tartozó fajok mind vízben v. vizek környékén gyűjtik a táplálékukat. A víz alá bukók listája a hosszabb, közülük egyesek finoman csusszannak, mások meredeken zuhannak a vízbe.
Hasonlatosságuk a vöcsökfélékhez nem származástani alapon adódik, hanem a hasonló életmód következménye.
Négy ősi fajuk nagy termetű, de karcsú, áramvonalas madarakat mutat. A lábuk járásra alig alkalmas, ugyanis az úszásban a hajtóerőt biztosító recés hártya feszül az ujjaik között. Ezek a parthoz közel kényszerülnek költeni.
A hegyes csőrnek a táplálékszerzésben veszik hasznát. Vadászathoz a víz felszínéről buknak le. A lábuk - az úszást könnyítendő - a test hátulsó részén ízesül a törzshöz.
Repülés közben a nyakuk kissé lefelé irányul, ezért púposnak látszanak. A nagyobb fajok már-már elveszítették a röpképességüket is. A talajról képtelenek felrepülni, a vízről is csak hosszú "nekifutással".
A telet a tengeri vizeken töltik, de kisebb csapatok megjelennek a belvizeken is.
Költés idején keresik fel az édesvizeket. Növényekből tákolt fészküket a földre építik.
A két olajbarnás tojáson rendszerint mind a két szülő megkotlik.
A hím és a tojó hasonló, a hangjuk panaszos.
A csibék háta szürke, a test alul fehéres, természetesen pihés tollakkal fedett. Fészekhagyók, követik szüleiket a vízre. Két hónapos korukig szorulnak a szülők gondoskodására, védelmére.
A táplálékuk főleg hal, de fogyasztanak puhatestűeket, rákokat és rovarokat is.
Az északibb fajok táplálékban szegényebb vizeken élnek, s nagy hasznát veszik a víz alatti mozgásban, a vadászatban a szárnyuknak is.
Nem véletlenül kapták a búvár nevet: 70 m mélységig képesek alábukni, s akár 10 percig bírják a víz alatt.
Nálunk telente a lúd nagyságú jeges búvár (Gavia immer) a legritkább.
A rend legjellemzőbb faja a fehércsőrű búvár (Gavia adamsii).
A réce nagyságú sarki búvár (Gavia arctica) az állóvizeinken mutatkozik.
A legszínesebb a pirosnyakú búvár (Gavia stellata), a legkisebb pedig az északi búvár (Gavia pacifica), amely a téli folyóvizeken szokott felbukkanni. |